Egyszer volt... az ember 1. évad Epizód 14 A Quattrocento 1978

1469: Boticelli tavasza a reneszánsz jelképe, Firenze lelkesen fogadja be a török kézre került Konstantinápolyból menekülő görög tudósokat. Jelenlétük és a könyvnyomtatás gyors fejlődése hozzájárul a humanista eszmék terjedéséhez. A humanizmus a teológián kívül egyedül lehetséges kultúrának, a ókorinak az újjászületése, de ugyanakkor a függetlenség, az emberi tökéletesség az egyéniség vágya is, mert felfedezzük Pitagoraszt és, hogy az ember minden dolog mértéke, csak az ember irányíthatja saját sorsát. Az előző században Petrarca és Boccaccio már utat mutat és az élet szeretetét éneklik, a nagy Dante pedig buzgó híve a gótikának, Giotto embereket fest, Donatello merészen ruhátlan, fiatal testeket ábrázol. Sokszor állították párhuzamban Periklész Athénjét és a quattrocento Firenzéjét. Igaz, hogy 2000 éve a világ nem ért meg ilyen szellemi virágzást. 1469: Lorenzo de’ Medici, Firenze ura és a nagy Ficino Platónról beszél “Platón az Isten, minden kultusz tárgya“. A híres szobrász és festő Verricchio műhelyében tanul a fiatal Leonardo. Ott kőfaragást, bronzöntést, útépítést, városépítést és persze festészetet tanítanak. Leonardo már három éve tanul, Verrocchiot meglepi tanítványának szépsége és Dávidja a fiatal Leonardo vonásait őrzi. Leonardo befejezte tanulmányait Vericchionál és hazamegy, nem tölt sok időt az evéssel, lázasan dolgozik, megismerni és tudni akar mindent. Néha bolondosnak tűnő eszméket kerget késő éjszakáig. A quattrocentoban hétezer lázadás, polgárháború, vérrontás történt, a gyilkosságokat, pedig a számolóművészek sem tudják nyilvántartani. Verrocchio olyan nagyra tartja tanítványát, hogy ő maga többé nem fest, csak szobrot farag. Leonardo nagy örömmel végzi ezeket a munkákat. Mesterének korabeli képei főleg az ő keze munkáját dicséri, sőt sok téma már az ő fejében is megfogant. Egy nap Lorenzo de’ Medici és testvére Giuliano misén vesz részt, ahol rájuk támadtak. Az összeesküvők azt hitték nyert ügyük van, a városházán azonban jól felakasztották őket. A Mediciek ellen szőtt összeesküvés, amelyet a szelíd IV. Szixtusz pápa támogatott siralmasan megbukott. A fiatal Leonardot semmi sem hagyja közömbösen. Lerajzolja a felakasztott Bernardo Bandinit, majd a Santa Croce templomba megy, hogy megcsodálja Giotto néhány freskóját. A barátja Boticelli Rómában van, szeretett mestere Verocchio Velencében, hogy elkészítse Bartolomeo Colleoni lovasszobrát. A kíváncsiság hajtja, így egyedül végez kutatásokat minden területen. Pénze nincs, ezért elfogadja Milano urának, Ludovico Sforzának a meghívását: “Tiszteletreméltó Nagyuram! Számos kísérletet végeztem és szeretném titkaimat elmondani kegyelmességednek. Letudok rombolni minden fellegvárat vagy erődítményt, vannak különféle típusú mozsárágyúim, mind jól szállítható és praktikus, vannak fegyvereim tengeri csatához, tudok fedett harci szekeret építeni, amely ágyújával az ellenség közé hatol és az elpusztítja. Békeidőben elnyerhetném tetszését az építészetben, a festészetben megtehetnék mindent, ami lehetséges olyan jól mint bárki más, csak tudnám olvasni Platón, akkor nem tartanának hazudozónak.” 1490-ben Leonardo Milánóban találkozott egy kisfiúval, aki felfogadott műhelyébe. Azt hitte gyermekben örömét leli. Tervei közül keveset tudott megvalósítani, ilyen Lucrezia Crivelli portréja és egy zenész arcképe, pedig nagy tervei vannak. Így Francesko Forza hatalmas lovasszobra, előbb azonban tanulmányt ír a lovakról és a bronzöntésről, foglalkozik az énekkel, a tánccal, a ruhaviselettel. 1492-ben Lorenzo de’ Medici Savonarola feloldozása nélkül adja vissza lelkét az Úrnak. Savonarola diadal azonban nem tart sokáig, vele együtt elégetik a középkor utolsó korlátait. Ugyanebben az évben 1498-ban Vasco de Gamme megtalálja az Indiába vezető utat, 6 évvel korábban 1492-ben amikor Lorenzo de’ Medici meghal a katolikus királyok befejezik a Spanyolország visszahódítását, küldöttük Kolumbusz Kristóf felfedezi Amerikát. Bordzsa Sándor fejére kerül a pápai tiara. Franciaországban megkezdik a angozáti kastély építését, majd egyszer itt hal meg Leonardo da Vinci 1500-ban Mantegna megfesti a halott Krisztust. Leonardo Modenában járva elkészíti Isabella d’Este portréját, majd visszamegy Firenzébe. Barátunk egy kissé megöregedett, szakálla megőszült. Az utóbbi időben szokása szerint mindenfélével foglalkozott: geometriával, mechanikával, a nehézségi erővel, a szövőszékkel, a fényvisszaverődéssel, hidraulikával, golyós tengellyel, piktogrammal és sok mással. “Nem is olyan nehéz, hogy az ember univerzális legyen, vagyis mindenhez értsen” – mondta egyszer Leonardo és a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor étkezőtermének megfestette Az utolsó vacsorát. Borda főépítésszé nevezi ki, a város erődítési terveit dolgozza ki, vezeti a munkát. A mester ismert és jelentős személy, amikor 1503-ban visszatér Firenzébe, mostmár régi barátja Lorenzo irányítja Verrocchio műhelyét, ebben az évben szerez diplomát a Ferrarai Egyetem egy lengyel fiatalember Nikolausz Kopernikusz. Leonardo da Vinci egy nagy képén dolgozik, az anghiari csatán. Az ifjú tehetséges Michelangelonak nincs kifejezetten jó a természete. 1506-ban Bramante Rómában nekifog a Szent Péter székesegyház építésének, a munkálatokat 120 év múlva fejezik be. 1508: Michelangelo hozzákezd a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóihoz. 1510-ben Leonardo barátunk azt írja: “Én az érveimet a kísérletekből merítem, nem pedig mások szavaiból”. Különböző hangszerekkel kísérletezik, tanulmányozza a geometriát, gépezeteket, fogaskereket, óraszerkezetet és sok egyebet. 1510-ben Kopernikusz mér kidolgozza a heliocentrikus világképet, de műve az Égi pályák körforgásairól címmel, csak 1543-ban halála napján jelenik meg nyomtatásban. Leonardo az anatómiai vizsgálatok előfutára, érdekli minden, az ejtőernyő, a fogaskerekű kerékpár, hasonlót csak 400 év múlva készítenek. Leonardo tanulmányt is ír a festészetről és ha van rá ideje fest. 1512: Michelangelo befejezi a Sixtus kápolna mennyezetét. Raffaello megmutatja egyik új művét, mesterének Leonardonak. Áskálódnak az öreg mester ellen… 1516: Leonardo megcsömörlik és amikor Michelangelo diadalt arat Mózesével I. Ferenc francia király a Mézières-i győzelem után meghívja Leonardót. Leonardo tehát Franciaországba megy Giacomo Salai nélkül. Leonardo nem sokáig gyönyörködik Mona Lisa képében, 1519-ben meghal Cortes ekkor hódítja meg Mexikót, Magellan föld körüli útra indul, V. László császár lesz.